Korfu sziget


A
 Jón-tenger szigete, közel a Görög és az Albán partokhoz.
Korfun a többi Görög szigettel ellentétben  dús a növényzet, ezért a smaragd szigetnek is nevezik. A természeti látnivalókon túl, gazdag történelmi emlékek is várják a turistákat. A bizánci és velencei korszak után, Korfu Francia és Brit megszállás alatt is volt, mindez nyomot hagyott az építészetén, és a helyi szokásokon.

korfu archilleon


Magyar turisták is szivesen látogatják a szigetet, számukra szinte "kötelező"  látnivaló Archilleon, Sissi Erzsébet császárnő palotája.

Korfu lakossága valamivel több mint 100.000 fő,  mivel a sziget csak 600 négyzetkilométer, evvel Görögország legnépesebb vidéke. Az adatok becsapósak, mivel a lakosság egyharmada Korfu városban lakik, így könnyen lehet kevésbé zsúfolt nyaralóhelyeket is találni, különösen a sziget nyugati oldalán. Néhány falu még napjainkban is érintetlen maradt a turizmustól.

Korfu éghajlata kellemes mediterrán, nyáron a hőmérséklet általában 30 fok felett tetőzik, télen nagyon ritka a fagy vagy a hóesés. Áprilistól kezdve jó idő van, az első turisták már ilyenkor megérkeznek. A májusi átlaghőmérséklet 20 fok.
Korfu Görögország legnedvesebb vidéke, a vegetáció dús, emiatt is hívhatják zöld szigetnek. Záporok és zivatarok a nyári hónapokban is előfordulhatnak, télen pedig kiadós esőzések is lehetnek. Meghökkentő módon majdnem annyi eső esik a szigeten mint Londonban, pedig a nyári napsütéses órák száma 12, és még decemberben is több mint 3 órát süt a nap. A rendszeres esők miatt Korfunak több folyócskája is van, legnagyobb a Ropa-folyó amely Ermonesnél torkollik a tengerbe.

Korfu térkép Korfu 58 km hosszú, és a legszélesebb pontján 27 km széles.
A partvonalának hossza 217 km, amelynek nagyrésze homokos vagy kavicsos. Legmagasabb pontja a Pantokrator, 906 méterével magasan tornyosul a sziget fölé, télen a csúcsok indőnként havasak is lehetnek.

Korfut évente egymillió turista keresi fel, a lakosság harmada az idegenforgalomból él, ennek ellenére a sziget mezőgazdasági jellegű, a földek 60%-át művelik. A halászat is jelentős, bár ez ma már inkább tradíció, a gazdasági jelentősége kicsi. A művelt területeken elsősorban olajbogyót termesztenek, de más gyümölcsökre is kiváló az éghajlat.  Jelentős mennyiségben terem itt sárgadinnye, füge, narancs, citrom, sárgabarack, szőlő. A szigeten néhény ritka növény és állatfajt is találhatunk, itt élnek a mediterrán barátfókák utolsó egyedei, a ritka cserepes teknős, a vadkutya és sakál. Korfun mérgeskígyó is él, bár a vipera éjszakai állat, az elővigyázatosság nem árt.

Nagyon szép, 2 kilométer hosszú homokos beach a keleti parton, Glifadanál. Az utak jók, akik szeretnék elkerülni a zsúfoltságot  érdemes átmenniük Korfu Olaszország felöli részére.
korfu keleti part glifada

Korfu több mint 200 km-es partvonalán homokos strandokat, kavicsos és sziklás tengerpartokat is találhatunk. Mindenki megtalálhatja a neki tetszőt. A kép Agios Gordios-nál készült a keleti parton.
keleti part korfu agios gordios
 
 Korfu-város az erődből fényképezve. Korfut a görögök Kerkyriának hívják, körülbelül 40.000 lakosa van. Az épületek elsősorban Bizánci hatást tükröznek, de érezhető a Francia és Angol megszállás emléke is.    
korfu város erőd

A Pelekas melletti csúcs volt II. Vilmos kedvenc helye, innen nézte a Pantokrator mögött lenyugvó napot. A látvány tényleg lenyűgöző, azóta is a Császár Trónjaként hívják a kilátóhelyet.

korfu palekas a császár trónja