Pag sziget - Horvátország - Kvarner-öböl


A sziget történelme egészen a neolit korig nyúlik vissza, majd az I. században a rómaiak foglalták el a szigetet. A mai napig is fellelhetők ebből a korból megmaradt kolostorok romjai.
Az 1100-as évek végén III. Béla magyar király Magyarország részévé tette Pag városát. Később Zadar, Rab és a krki Frigyes is harcba szállt a szigetért. A velencei szenátus Zadar mellett döntött, de később Pag fellázadt Zadar ellen, és ennek következtében Zadar felgyújtotta Pagot. 1342-ben ismét egy magyar király, Nagy Lajos nyújtott segítséget  a szigetnek az önállóságuk kivívásáért folytatott harcban, de Zadar ismét porig égette Pagot. 
Ezt követően Nagy Lajos szabaddá tette Pagot, és Zadarnak békét kellett kötnie a szigettel. A király halála után a béke is megszűnt, és Pag ismét lángba borult. 
Ezek után Luxemburgi Zsigmond vette védelme alá Pagot, de mivel a zadariak a horvát király védelmét élvezték, így ismételten felgyújtották a szigetet. A háborúskodásnak Nápolyi László vetett véget, amikor is eladta Pagot is és Zadart is Velencének. A török hódításával, a sziget teljesen elnéptelenedett nagy pusztítást hagyva maguk után.
1700-as évektől kezdve az 1900-as évek végéig, először a Habsburg Birodalom, majd a franciák, később pedig az olaszok vetik meg itt a lábukat.
A függetlenségüket 1991-ben nyerték el, amikor Horvátország részévé nyilvánították. 

pag sziget

pag szigetPag Horvátország ötödik legnagyobb szigete. Hosszúsága megközelítőleg 60km, szélessége pedig 2 és 10 km között változik. A sziget mondhatja magáénak a leghosszabb partvonalat, amely kb. 300 km-s. A szigetet kétfelől lehet megközelíteni, egyrészt komppal, másrészt egy hídon keresztül. A komppal gyorsabban el lehet érni a szigetet, viszont a hídon keresztül, olyan természeti csodák tárulnak a látogatók szeme elé, ami kárpótolja őket a hosszabb útért. 

A szigeten 24 település található. Ezek közül néhány: Pag, Novalja Pag, Novalja, Kolan, Stara Novalja, Vlasici, Gajac, Mandre, Miskovici, Potocnica, Lun.
Pag városa a szigetről kapta a nevét, amelyhez egy legenda kötődik, miszerint egy Bona nevezetű hölgy és egy juhász kilenc gyermeke alapította a várost. Bonát Isten mentette meg a városból ahol élt, egy angyalt küldött hozzá, hogy megnézze, hogy élnek-e még tisztaszívű emberek a faluban, és az angyal Bonát választotta, akit kimenekített a faluból Isten haragja ellen, mert másnap elpusztította az egész falut. Ezután Bona a pusztában gyalogolt, amikor megpillantotta a juhászt, akivel egyből egymásba szerettek. 

A város hangulata a reneszánsz kori időket idézi a látogatók számára. Főbb látványosságai, a Skrivanat torony, (amely a középkorból maradt fent, a várost körülvevő kilenc torony egyetlen megmaradt darabja) XV. századi Hercegi Palota, Püspöki Palota, és a Szent Margit bencés kolostor. 

Pag (photo-CC:Sobrecroacia.com)
pag sziget

pag sziget zrceA sziget strandjairól is érdemes szót ejteni, nagy része fehér sziklás, de homokos szakaszok is találhatóak. A leghíresebb Pagon található strand, a Zrce, ami Novalja városához tartozik, és a "horvát Ibiza" elnevezéssel illetik. A szigeten nem kizárólag turizmussal foglalkoznak, hanem nagy hangsúlyt fektetnek, az olajfa termesztésére, valamint a kecske és a bárány tartásra is. Mivel a sziget természeti adottságaiból kiindulva, elég kopár és sziklás, így csak ez a két állat tartható.

A sziget gasztronómiai specialitásai közé tartozik a pagi sajt, (amit a kecskék tejéből készítenek el), a zöld fűszerekkel ízesített grillezett bárány, baškotin (Szent Margit kolostorban készített kemény péksütemény), és az olívaolaj. Italok közül a leghíresebb a travarica, amely helyi növényekből készített pálinka, valamint a házilag készített aszúbor, a prosek. 

Egy másik hagyományosan pagi készítésű híresség, a pagi csipke. Ezeket a helybéli asszonyok kötik. A nyár alkalmával két karneválnak is otthont ad Pag szigete. 

A nyári karnevál a legrégebbi karnevál, amelyet az Adrián rendeznek. Két napig tart a mulatság, az elsőn álarcosbál látható, a második napon pedig a legötletesebb álarcot jutalmazzák. 
A rendezvényt a Marko mesopust bábu elégetésével zárják, amelynek a hiedelem szerint a gonosz szellemek elűzésében van szerepe. A másik karnevál a nyár nyitó karnevál, a Város Napja elnevezést kapta.