Strasbourg története

 

Ha a nemzetközi Párizshoz képest Lyon a franciák legnemzetibb jellegű városa, Strasbourg a gall-germán műveltség közös alkotása, franciák és németek vállvetve építették, és telítették nemzeti kultúrájuk kincseivel.

A Rajna, miután Svájcot - vadregényes felső folyásvidékét - elhagyja, termékeny medencébe ér, amelyet nyugatról a Vogézek és a Hardt, keletről a Schwarzwald (Feketeerdő) és az Odenwald sasbérce határol. A római alapítású Strasbourg természet adta előnyeivel a frank birodalom idején vált a táj központjává. Ott futottak össze a Közép- és Dél-Európából Nyugat-Európába vezető utak, és az egymástól eltérő termőtájak találkozása is élénk csereforgalomra ösztönözte a település lakóit. Angliával, Itáliával, a Németalfölddel, Skandináviával, a Baltikummal és a Kárpát-medencével egyaránt kereskedtek. S az árukkal együtt szellemi törekvéseket is közvetítettek.

Nagy Károly frank birodalmának második felosztása után a település a német-római császár jelképes fennhatósága alatt jórészt német városként virágzott fel. Becsvágyó érsekei már 1201-től kivívták néki a szabad város rangját. 1482-től kereskedők, papok, patríciusok és iparosok közösen vezették Strasbourg-t. Gazdagodásával föllendült a kulturális élet. Német és francia építő- és szobrászművészek együttmunkálkodásával 1180-tól 1439-ig épült fel Európa egyik legszebb gótikus katedrálisa, a Münster. Grünewald és társai itt alapították meg a rajnai festőiskolát. Gutenberg tizennégy évig érlelte Strasbourg-ban találmányát, a sokszorosításhoz a metszett s öntött betűt, meg a nyomtató gépet.

Strasbourg aranykorát hozta a reformáció. Kiváló igehirdetők rázták fel polgárságát az evangéliumi tanításokhoz hűtlenné vált római egyház egyeduralma ellen. A város a reformációnak Zwingli-és Calvin-féle demokratikusabb svájci német-francia főágával rokonszenvezett. Ámbár a lutheri-melanchtoni, egyoldalúan német irányzattól sem fordult el, hanem azt haladóbb tartalommal töltve, a mai ökumenikus törekvések úttörőjeként, egyeztető missziót vállalt a reformáció minden ága között. Ezt azért is tehette, mert Strasbourg-ban a reformátusok és az evangélikusok nem püspöki, tehát nem tekintélyi egyházat formáltak, hanem demokratikus önkormányzatút. És ez a Strasbourg szárnyaltatta szét, világszerte közkinccsé avatva, Bach muzsikáját..

A reformáció eszméinek ilyen hatására az oktatás is újjászületett. Johannes Sturm 1538-ban itt kollégiumos iskolát szervezett -amely több, intézetből állott-, és ennek főiskolája egyetemmé fejlődött. Sturm iskolatípusa Magyarországon is elterjedt, Debrecen, Sárospatak, Nagyenyed, Igló, Eperjes, Brassó stb. kálvinista, illetőleg evangélikus kollégiumos iskoláinak példaképévé vált.

Strasbourg turistatérképe (a térkép nagyítható)

strasbourg térkép